huenfrderues
 KalitaKft.
Poliészter és epoxi műgyanták, szilikon gumi és poliruetán anyagok
×
 x 

A kosár üres
A kosár üres

Műgyanták öntése / Önthető műgyanták

Műgyanták öntése / Önthető műgyanták

Műgyanták öntése 

A műgyantákat leggyakrabban valamilyen erősítő anyag (üvegszövet, szénszövet, stb…) elemi szálainak egymáshoz ragasztásával egy nagyon erős – ún. kompozit – anyag létrehozására használják, erre hozták létre.

Természetesen, ezen kívül számtalan egyéb felhasználási területe van, lehet festékek alapanyaga, készülnek belőlük lakkok, és persze különböző önthető gyanták, pl. padló gyanták, annak alapozói és fedő réteghez való gyantái (műgyanta padlók), hobbi gyanták, lamináló gyanták, stb. A tulajdonságaikat tehát - részben kémiai módszerekkel, részben különböző adalék anyagok hozzáadásával - mindig az adott célnak megfelelően módosítják.

A műgyanták kikeményedése mindig kémiai reakció hatására megy végbe, tehát nem megszárad, nem elpárolog belőle az oldószer, hanem molekulák egyesülése során jön létre egy új anyag. Ez vonatkozik az általunk forgalmazott poliészter-, epoxi-, és a poliuretán gyantákra is.

Tudjuk, tapasztalhatjuk, hogy a környezet hőmérséklete nagyban befolyásolja a műgyanták használhatóságát, hidegben nem akar megkeményedni, melegben viszont alig van időnk arra, hogy rendesen eldolgozzuk az anyagot. 

Erre a magyarázat – nagyon leegyszerűsítve – ez:

Amikor összekeverjük a műgyanták komponenseit, akkor a benne lévő anyagok molekulái egyesülnek, közben hő fejlődik, amitől a mellettük levő molekulák kicsit gyorsabban egyesülnek, amitől nagyobb hő fejlődik, amitől a mellettük lévő molekulák…. stb. Szóval egy kis láncreakció zajlik egészen addig, amíg minden molekula megtalálja a párját, tehát lezajlik a kikeményedése az anyagnak. Ez a keletkező hő tehát szükséges ahhoz, hogy tökéletesen lejátszódjon a kémiai reakció, a kikeményedési folyamat. Ezért lassú hidegben a keményedés, és ezért sokkal gyorsabb melegben.

Ha tehát pl. bekeverünk 1 liternyi (kb. 1 kg) műgyantát, a felét a keverő edényben hagyjuk, a másik felét pedig egy sík felületre kiöntjük átitatva, laminálva vele pl. üvegszövetet, max. pár mm vastagságban, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy az edényben maradt anyag már tűzforró, kemény, esetleg meg is repedezett, füstöl, amikor a nagy felületre kiöntött anyag még épp csak, hogy langyosodik, még szinte folyik. A vékony, de nagy felületen a keletkező hő tehát el tudott távozni, míg az edényben maradt vastag  gyanta réteg közepéről a kis felszín miatt nem tudott a hő eltávozni, ezért túlmelegedhet, akár meg is gyulladhat…

Ha az adott műgyanta nevében benne van az „öntő” szó, az azt jelenti, hogy úgy módosították a gyártók az adott gyantát, hogy a hő lassabban és kisebb mértékben keletkezzen, így alkalmas legyen a gyanta 4-5 mm-nél vastagabb tárgyak öntésére is. Az ajánlott maximális vastagság legtöbbször 30-50 mm, de egyes esetekben lehet akár 100 mm is, mindez „szobahőmérsékleten” (18-25 oC-on).

Itt álljunk meg egy pillanatra.

Az átlagos, normál „lamináló” gyanták 3-5 mm-nél vastagabban használva túl melegedhetnek, az „öntő” gyantáknál viszont a vékony (2-3 mm, vagy vékonyabb) réteg esetén a gyakorlatban néha előfordulhat, hogy nagyon lelassul, esetleg le sem zajlik tökéletesen a kikeményedés. Ennek az az oka, hogy a keletkező hőre szükség van ahhoz, hogy tökéletesen lejátszódjon a kémiai reakció. Az öntőgyantáknál ez a hő fejlődés annyira le van lassítva, hogy vékony, nagy felület esetén gyorsabban távozik, mint ahogyan keletkezik, és ez nagyon lelassítja a folyamatot, közben pedig a hosszan tartó környezeti hatások (a levegőben lévő víz, gázok, gőzök, korom, stb.) ronthatják, megváltoztathatják a keményedési kémiai reakcióban résztvevő anyagokat.

Poliészter, epoxi, vagy poliuretán műgyantát válasszak?

A Poliészter gyanták rendkívül sok területen elterjedtek, viszonylag alacsony áruk és széles felhasználási lehetőségeik miatt. Vastagon önthető és víztiszta változata azonban nem túl gyakori. Az egyik legjobb a SYNOLITE 0328-A-1 VÍZTISZTA ÖNTŐGYANTA. Mint minden poliészter gyanta, ennek is jellegzetes, erős (sztirol) szaga van, keményedéskor ez is zsugorodik, esetenként akár 3-6 %-ot is, amit figyelembe kell venni a kiválasztásakor. Tökéletesen használható pl. egy 5x5cm-es üvegszerű kocka kiöntésére, melyben mondjuk egy félig kinyílt rózsa van, mert ez esetben a 3-6 % azt jelenti, hogy az 50 mm helyett 49,0-49,5 mm lesz egy-egy oldal. Ez viszont már gondot okozhat egy asztallap egyik oldalára való öntéskor, hiszen a fa még 2-3 mm-t sem szeretne zsugorodni, tehát vagy elválik a széleken tőle a gyanta, vagy ha nem, akkor maga felé meghajlíthatja…. Gondot szokott még okozni, hogy a gyantához 1-2 % katalizátort kell hozzá adni, és ehhez igen pontos mérő eszköz szükséges, kis mennyiségek (pl. ékszerkészítés…) mérésekor.

Az Epoxi gyanták a leg elterjedtebbek a nagyobb felületek öntésekor a minimális zsugorodásuk, és a hosszabb munkaidő (edényidő) miatt. Ez utóbbi a hosszabb, teljes kikeményedési időt is meghosszabbítja, ami akár több nap is lehet. Előnyük még, hogy alig érezhető a szaguk (ez azonban nem jelenti azt, hogy - kikeményedés előtt - kevésbé ártalmasak az egészségre, mint pl. az erősebb szagú poliészterek…), valamint, hogy könnyen mérhetőek a kis mennyiségek is, mert a keverési arány nem 1-2 %, hanem 100 részhez 20-30, akár 90 rész is lehet, ahogyan az, az adott gyantatípusnál meg van adva. A megadott keverési arányt viszont mindig pontosan be kell tartani! Ezek az öntő gyantáink a HK-31 EPOXI ÖNTŐ HOBBIGYANTA, a HK-39 UV-STABIL EPOXI ÖNTŐGYANTA, és az EC 141 UV-ÁLLÓ EPOXI ÖNTŐ GYANTA. 4-5 mm-nél vékonyabb réteg esetén alkalmazható az SR-5550-es rendszer, vagy más epoxi gyanta is.

Kisebb makettek, prototípusok, dísztárgyak, festett figurák, (pl.: kisebb állatfigurák, játék katonák, stb.) öntésére a legjobb poliuretán öntőgyantát (pl: F 180 , vagy F 190 GYORSÖNTŐ POLIURETÁN GYANTA) ) választani, melyek a javasolt töltőanyaggal töltve a legalkalmasabbak ezekre a célokra.  Nagy előnyük még, hogy nagyon jól használható hozzá az általunk forgalmazott szilikonokból készített sablonok.(pl: ZA 22 MOULD SZILIKON ÖNTŐGYANTA )  Erről  Leírás, sok képpel, szilikon öntőforma készítéséről itt!

Leggyakoribb hiba: Tapadós, ragadós marad a termék felülete.

Ennek több oka is lehet: 

  • poliészter gyanták esetén a levegővel érintkező, nyitott felület maradhat enyhén tapadós (pl. meglátszik rajta az ujj lenyomat...)
  • túl vékony az öntött felület, vagy nincs meg a kellő hőmérséklet, esetleg túl magas a páratartalom (pl. eső után...) 
  • egyes szilikon öntőformákkal nem szeretik egymást, a velük érintkező felület maradhat ragadós, illetve a szilikon is hamarabb megrongálódik

A megoldás a legtöbb esetben 24-48 óra szobahőmérsékleten tartás után kb. 50 oC-on utó-keményíteni 3-5 órán keresztül. (kis tárgyak, ékszerek, stb. esetén pl. berakni a sütőbe...) Kihűlés után a tapadás, ragadás legtöbbször megszűnik. Poliészterek esetén ez a jellegzetes, hosszabb ideig is érezhető szagot is megszünteti.

Hogyan válasszunk tehát a műgyanták közül?

  1. Mit, és milyen módszerrel szeretnénk készíteni, ahhoz melyik gyantatípus a legmegfelelőbb
  2. Vastagság alapján: 3-5 mm vastagságig a lamináló gyanták a megfelelőbbek, 2-3 mm-től érdemes öntőgyantákat választani
  3. Szabadtéri, kinti felhasználáshoz inkább az UV-stabil gyantákat használjuk

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés