SZILIKONOK

A szilikonokról

A Szilikonokról általában

Szilikonnak sokféle, egymástól merőben különböző tulajdonságú vegyületet neveznek. Ezekben egy a közös, a vegyületek alapvázát az egymáshoz kapcsolódó szilícium- és oxigénatomok alkotják (sziloxán lánc). Így különböző viszkozitású folyadékokra és olajakra, plasztikus, gumiszerű kaucsuk alapanyagokra és a gyantaszerűen rideg anyagokra csoportosíthatjuk a szilikonokat.

A szilikon tömegtermelése az 1940-es években kezdődött. Először az USA-ban, majd 20 év alatt világszerte elterjedt anyag lett.

- színtelen, szagtalan,
- vízben oldhatatlan, és nem is reagál vízzel
- rendkívül hőmérsékletállóság (180-350 °C)
- elasztikusság, viszkózus tulajdonság
- kiváló hézagkitöltő képesség
- hatékony tömítés számos folyékony közeggel szemben

- hő- és hidegállóság
- kitűnő elektromos szigetelés

- kiváló önthetőség, formahű lenyomatok

Az egykomponensű szilikon gyanták szobahőmérsékleten a levegő nedvességtartalmának hatására vulkanizálódó szilikon gumik.

Levegőtől elzárt térben, illetve vastagabb réteg előállítására egyre gyakrabban használnak kétkomponensű szilikon gyantákat. Ezek katalizátorral történő térhálósítás során gumiszerű (elasztomerek) termékké alakulnak.

ELASZTOMEREK:

- Szilárd/Tömb (HTV SZILIKONOK): magas hőmérsékleten vulkanizálódik szerves peroxidok jelenlétében.

- Folyékony (LSR SZILIKONOK): feldolgozásuk kimondottan erre a célra tervezett fröccsöntő szerszámban történik, extrúziós berendezés segítségével.

- Szobahőmérsékleten vulkanizálódó (Room Temperature Vulcanizing) (RTV SZILIKONOK)---->

Szobahőmérsékleten vulkanizálódó (Room Temperature Vulcanizing) (RTV szilikonok)

Szobahőmérsékleten vulkanizálódó (Room Temperature Vulcanizing) (RTV szilikonok):

RTV 1: egy komponensű, a levegő nedvességtartalmának hatására vulkanizálódnak,

pl.: a közismert barkács tömítők, ragasztók: mester

RTV 2: 2 komponensből állnak (GYANTA/BÁZIS és KATALIZÁTOR).

A vulkanizálódás/térhálósodás a két komponens összekeverésével kezdődik, és zajlik le.

1. Polikondenzációsreakcióval keményedők (ón katalizátor jelenlétében)
2. Poliaddíciósreakcióval keményedők (platina katalizátor jelenlétében

Ezek a szilikonok is két jellemző csoportra oszthatók:

A polikondenzációs szilikonoknak a legnagyobb előnye az elterjedtsége, és viszonylag alacsonyabb ára, viszont keményedéskor alkoholok kiválása miatt mintegy 0,2 - 2 %-ot zsugorodik, térhálósodási problémákat okozhat a túl alacsony környezeti nedvességtartalom (pl. gipsz, stb.), szilikon olajat tartalmaz, ez a termékek későbbi festését megnehezítheti, az ón katalizátor mérgező, a poliészter öntőgyanták a polikondenzációs szilikont hamar tönkreteszik. Keverési arány általában 100 : 3-5 amelyet kis mennyiségek esetén nehéz kimérni, és megfelelően összekeverni…
A poliaddíciós szilikonok mechanikai tulajdonságai lényegesen jobbak, szinte nem zsugorodnak, (kevesebb, mint 0,1%!) poliészter gyantákkal is jól használhatóak, viszont áruk magasabb. A platina katalizátor nem mérgező, de minden ismert katalizátorméreg megakadályozza a térhálósodást, ezért pl. kén tartalmú (gumi) tárgyakkal nem érintkezhet. Keverési arány általában 1 : 1, (ritkább esetekben 10 : 1) jól mérhető, keverhető, „felhasználó barát”, sok esetben nem szükséges vákuum a kilevegőztetéshez.

A különbségek a táblázatban láthatóak:

	Kondenzációs kikeményedés ÓN KATALIZÁTOR	Addíciós kikeményedés PLATINA KATALIZÁTOR
Komponensek	Kaucsuk (gyanta)+ edző	A+B komponens
Hőmérséklet, melegítés hatására	Anaerob körülmények között 90°C körül visszafolyósodik, (reverzió) a vulkanizáció tehát melegítéssel nem gyorsítható	Nincs reverzió, ezért nagyon gyors vulkanizáció lehetséges melegítés hatására (max.200°C-ig)
Zsugorodás	0,2 – 2,0 %	< 0,1%
Keverési arány	3-5%	1:1 könnyű használat
Érzékenység nedvességre	Igen	nem
Rugalmasság	idővel veszít rugalmasságából	megtartja rugalmasságát
Mérgező	igen	nem
Mechanikai tulajdonságok	közepes, jó	jó, nagyon jó
Vulkanizációs problémák (inhibíció)	Oka lehet a túl alacsony nedvességtartalom, 40% alatti páratartalom, a kaucsuk rosszul lezárt edényben történő tárolása, nagy mértékű, vagy hosszú ideig történő vákuum alkalmazása, és erősen nedvszívó anyagokkal való érintkezés (pl. fa, gipsz, homokkő	Ritkán előforduló vulkanizációs problémák leggyakoribb oka lehet a kén-, és kén tartalmú természetes és szintetikus gumik, kaucsukok (pl.:EPDM) beleértve a különböző kivulkanizált kondenzációs szilikon gumikat és edzőket is.

Összefoglalva tehát: az addíciós keményedésű szilikonok kicsit drágábbak ugyan, de

mechanikai tulajdonságai jobbak,
hosszú időn keresztül méret stabilabbak,
szobahőmérsékleten kötnek meg
nem zsugorodnak,
nem szakadnak be, (nagyobb a szakadás tűrő képességük)
nem mérgezőek,
térfogatra többet lehet önteni velük mivel alacsonyabb a sűrűségük,

kényelmesen, mérleg nélkül keverhetőek (keverési arányuk térfogat szerint 1:1)
viszkozitásuk könnyűvé teszi a keverést és kiöntést,
legtöbbször nem szükséges vákuum alatt légmentesíteni (de azért lehet...),

ezért jobban megfelelnek a szerszámkészítési szektorban való alkalmazásoknak, az ebből készült sablonok jól alkalmazhatóak poliuretán, epoxi és poliészter gyantákkal is.

SZILIKONOK